A tekintélyelvű oktatási stílus
Mi a tekintélyelvű szülői stílus?
A tekintélyelvű szülői stílus olyan szülői stílus, amelyet a szigor és az ellenőrzés jellemez. Azok a szülők, akik ezt a stílust alkalmazzák, általában nagyon rugalmatlanok, és hajlamosak kritizálni és büntetni a gyermekeiket. Azt is elvárják, hogy a gyermekeik engedelmeskedjenek nekik. Ez a szülői stílus számos kultúrában elterjedt, és gyakran hagyományos vagy klasszikus szülői stílusnak tekintik. Sok szakértő azonban úgy véli, hogy ez nem hatékony, és társadalmi kirekesztéshez vezethet.
A tekintélyelvű szülői stílus pozitív hatásai
A tekintélyelvű nevelési stílusnak vannak pozitív aspektusai, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyrészt önfegyelemre és tiszteletre tanítja a gyerekeket. Ez a két erény nagyon fontos az életben való boldoguláshoz. Másodszor, a tekintélyelvű szülői stílus elősegíti a gyermekek utasításkövetési képességét. Ez azért fontos, hogy a gyermekek jól működjenek a strukturált környezetben. A tekintélyelvű nevelési stílust azonban óvatosan kell alkalmazni, mivel negatív hatásai is lehetnek. A gyermekeknél például szorongáshoz és viselkedési problémákhoz vezethet. A gyermekek számára a későbbiekben is megnehezítheti a kritika elfogadását vagy az utasítások követését.
Veszélyek – Szélsőséges nézőpont a szülői stílusról
A tekintélyelvű szülői stílus olyan szülői stílus, amelyben a szülők vagy más nevelők egyértelmű szabályokat és utasításokat adnak, és azokat betartatják. Ebben a stílusban a gyermekeket gyakran nem vonják be a döntéshozatalba, és be kell tartaniuk a szigorú szabályokat. Ezt a stílust „katonai” vagy „fegyelmezett” nevelési stílusnak is nevezik. A tekintélyelvű nevelési stílust alkalmazó szülők gyakran nagyon szigorúak, és fizikailag vagy érzelmileg bántalmazhatják gyermekeiket. Elvárják, hogy gyermekeik maradéktalanul betartsák a szabályokat, és nem tűrik a visszabeszélést vagy a kritikát. Bizonyos esetekben a büntetéstől való félelemmel is megpróbálják irányítani a gyermekeiket. Ezt a nevelési stílust gyakran kritizálják, mivel számos negatív hatással jár a gyermekekre. Ezek közé tartozik az alacsony önbecsülés, a szorongás és a depresszió, a társadalmi elszigeteltség és a problémamegoldó képesség csökkenése.
Megoldás – A szigor és a szeretet kombinációja
A legtöbb szülői stílus két kategóriába sorolható: Szigorúság és laissez-faire. Az utóbbi években azonban bebizonyosodott, hogy a kettő kombinációja a legsikeresebb. Ezt a nevelési stílust tekintélyelvűnek vagy demokratikusnak nevezik, és egyaránt támaszkodik a szabályokra és korlátokra, valamint a szeretetre és a figyelemre. Míg a szigorú szülők általában tekintélyelvűek, és keményen büntetik a gyerekeket, ha valami rosszat tesznek, addig a laissez-faire nevelők igyekeznek hagyni, hogy gyermekeik teljesen szabadon nőjenek fel, és ritkán avatkoznak be. Mindkét szélsőségnek megvannak azonban a maga hátrányai. A szigorú szülők azt kockáztatják, hogy gyermekeikben szorongás vagy akár lázadás alakul ki, míg a laissez-faire nevelők gyermekei általában fegyelmezetlenek és gyenge szociális készségeket fejlesztenek ki. A tekintélyelvű nevelés tehát a szigorúság és a szeretet ideális kombinációján alapul: a szabályok és a határok világosan meghatározottak, ugyanakkor a gyermekkel való kapcsolat mindig előtérben van. Ez biztosítja, hogy a gyermek szükségletei ne maradjanak figyelmen kívül, de a gyermek mégis megtanuljon bizonyos keretek között cselekedni.
Következtetés – A tekintélyelvű nevelési stílus még mindig aktuális?
Ha megnézzük a tanulmányok eredményeit, láthatjuk, hogy a tekintélyelvű szülői stílus már nem olyan hatékony, mint egykor volt. A mai gyerekek nagyon okosak és kíváncsiak, és sokat tanulnak más gyerekektől vagy az internetről. Ha folyamatosan fenyegetésekkel és erőszakkal „nevelik” őket, akkor tehetetlennek és bizonytalannak érzik magukat. Itt az ideje tehát egy új szülői stílusnak, amely inkább a bizalmon és az együttműködésen alapul.